A földalattit 1894-ben kezdték el építeni és közel 20 hónap után, 1896. május 3-án adták át a Millenium Kiállítás alkalmával. Kezdetben Ferencz József Földalatti Villamos Vasútnak (FJFVV) hívták, miután a névadó uralkodó felavatta és utazott rajta. A vonalat mai napig világszenzációnak és egyedinek tartják. Elég, ha a paramétereit megnézzük.

A Siemens und Hulske és a Schlick céggel közösen gyártot fa- és fémvázas kocsik 77 évig hűségesen szolgálták ki a vonalat és az utazóközönséget. Egészen a vonal 1973-ig, amikor felújították és meghosszabbították a pályát és az állomásokat. A megnyitást követően a ma is jól ismert Ganz 2000-es típusok közlekednek.

1952 – A felhagyott alagútszakasz

Az év elején, január 10-én lezárták a Bajcsy-Zsilinszky út és a Vörösmarty tér közötti szakaszt. A Bajcsy-Zsilinszky úton egy ideiglenes végállomást alakítottak ki. A Deák tér felöli oldalon, az alagútban ma is jól látszik a nyoma. Egy részen kiszedték a két vágány közötti oszlopokat és a födém megerősítéséhez, az állomáson az utolsó néhány pillért vastag vasbetonra alakították át. A váltókörzet egy része az állomás területén volt, emiatt az állomás egy részét fallal zárták le. Ekkor a két vágány között a korlátokat és az oszlopokat eltávolították.

A lezárást a Deák Ferenc tér átépítése indokolta, mivel egykori állomása a mai metróbejárat helyén volt és a kelet-nyugati vonal építésének útban volt. Az átépítés után a nyomvonala egyszerűsödött.

1973 – Új sszakasz, új járművek, új kocsiszín

Az 1973-as felújításnak és meghosszabbításnak egyik kulcsfontosságú feladata volt az új járművek beszerzése. A 77 éves járműveket ekkor selejtezték és jöttek a mai szerelvények. A közel 30 méter hosszú szerelvényekhez viszont biztosítani kellett helyet. A Bajcsy-Zsilinszky úton épített falat elbontották, a két vágány között a korlátokat visszaépítették, de se itt, se az alagútban az oszlopokat már nem építették vissza. A három kis állomást több, mint 6 méterrel meghosszabbították. Ezek a Vörösmarty utca, a Körönd és a Bajza utca voltak.

A felszíni szakaszt megszüntették, a síneket földdel eltemették. Az Állakert megálló megszünt, az Artézi fürdő a föld alá került, a mai helyére. A vonalat egészen a Mexikói útig kiépítették. Az új végállomás mellé új kocsiszínt is építettek, hogy a szerelvények közvetlenül az alagútból jussanak a csarnokba és ne egy forgalmas főúton keresztül kelljen őket kivontatni. Ekkor építették ki a vonal mai nyomvonalát.

2030 – A fényes jövő előtt álló vonal

Jelenleg a vonalat két irányban, s három ütemben tervezik meghosszabbítani. Első ütemben a Vigadó térig, amit műszaki szempontok indokolják. Ez egy két vágányos, fejvégállomás lesz és az egyik vágány tovább ér majd, ahol egy vonatot lehet éjszakánként tárolni.

Zugló felé két ütemben fog kiépülni a vonal. Első ütemben a Kassai térig épül, visszafogási lehetősséggel, valamint a jelenlegi kocsiszín is felújításra kerül és már csak a tér felől lehet megközelíteni. Ez kb. egy 800 méteres hosszabbítást jelent.

Második ütemben további 2300 méterrel fog bővülni a pálya. Az M3-as bevezetője mellett haladva, egészen a körvasútig fog menni, ahol egy balos ív után fogja elérni a vasúti elágazást. Itt vasútállomás fog épülni, hatalmas P+R parkolóval.